1. Miért fontos a sok mozgás gyermekkorban?

A mozgás, legyen az bármilyen mozgásforma, alapvetően neveli és tereli a gyermeket az egészséges életmód irányába, jótékony hatással van a figyelemre, fegyelemre, fejleszti a koncentrációt. Fontos azonban, hogy van a sportnak, a mozgásnak egy ennél magasabb szintű nevelési és pedagógiai célzata is. Gondoljunk csak a csapatsportokra, ahol az ember, s így a gyerek is, a társaival együtt dolgozik a sikerért, megtanulja, hogy figyelni kell egymásra, egymást támogatni, segíteni kell. Megtanulja kezelni a csalódást is, akár egy nem várt sikertelenebb pillanatában, de azt is, hogy a sikerért bizony tenni kell, nem jön egyik pillanatról a másikra.

 2. Mire van hatással a mozgás? Hogyan kapcsolódik össze a mozgás és az iskolai teljesítmény?

Az emberi szervezetben a mozgás, az érzelem és a gondolkodás együtt jár, olyanok így hárman, mint a borsó, meg a héja. Ha ezt egy kisgyermekkel akarjuk szemléltetni, akkor képzeljünk csak magunk elé egy dühös kisfiút. Biztos vagyok benne, hogy sokunkban egy tehetetlenül-, ökölbe szorított kézzel álló, toporzékoló, dobbantó gyermek képe tárul elő. Mit tapasztalunk tehát? Hogy a mozgásban képezte le az érzelmeit. Ezekhez társul hozzá 6-7 éves korban a gondolkodás, ezért kiemelten fontos ebben az életkorban, hogy akár vízben, akár szárazföldön, fontos és hasznos mozgásokat gyakoroljanak be, mert ezzel edzik a gondolkodási képességüket, ez pedig kihatással lesz majd a tanulásra, az iskolai teljesítményre.

Egy másik szemléletes példa lehet a rajzolás is. Ha egy gyermeknek az idegrendszere bizonyos szempontból nem elég érett, akkor egész biztosan megmutatkozik valamilyen képesség hiányában, adott esetben nem szeret a gyerek rajzolni, színezni. Ez azért is fontos, mert a rajzolás az iskolai írás előfutára, amire majd az iskolában nagy szüksége lesz, ezt a képességet pedig mozgásos terápiákkal lehet a leghatékonyabban pótolni. A 6-7 éves gyerekek alapköve a mozgás, szárazon vagy a vízben, mely fejleszti az állóképességet, mozgáskoordinációt, finommotorikát, amelyek nagy hatással lesznek a tanulásra és később a felnőtt korra.

3. Nem túlterhelő, ha a gyermeke mindennap valamilyen mozgásos feladatot űz?

Ebben a kérdésben is, mint sok másban is azt lehet mondani, hogy mindent lehet mértékkel, a fokozatosság elvét betartva. Figyelni kell a gyerek életkorát, mentális és fizikális állapotát. Ez utóbbi nagyon kiemelendő! Vannak olyan gyerekek, akik reggel borzasztó aktívak, nekik kifejezetten inspiráló a reggeli mozgás, mert beindítja az agy működését. Aztán vannak a másik végletbe tartozók, akiket teljesen el lehet tompítani egy reggeli edzéssel. Őket érdemes esti mozgásra, sporttevékenységre vinni, mert feltehetőleg nekik az lesz a hatékony. De szempont a rendszeresség is, illetve az idő, a tevékenység hossza, amelyet az adott életkorral is szinkronba kell hozni. Színes, színvonalas, hangulatos foglalkozásokon a gyerekek észre sem veszik, hogy telik az idő. Ha ezeket a szabályokat betartjuk a gyermekeinknél, az meghálálja magát és éppen ellenkezőleg, nem terhelni, hanem inspirálni fogja a gyereket.

4. Mi a különbség a versenysport és az iskola előkészítő számára írt „vizes” programod között?

Az Én programom, a Mattesz módszer, a mozgásfejlesztésről szól. Játékosan végezzük a gyakorlatokat akár vízben, akár szárazföldön. Nem egy előre megírt, feszített szoros edzésterven alapul, hanem az adott gyerekek aktuális hangulatára, teljesítményére épül.

Nem terhelem őket, nem kérem számon őket, nem hajtom túl őket. Azokat a funkciókat építem be a mozgás során a vízbe, amely képes egyensúlyban tartani az értelmi-, érzelmi- és a mozgás fejlődését. Nagyon egyszerűen megfogalmazva, nálam nincs stopperóra, mert nem időre úsznak, mint a versenysporton alapuló úszó edzésen, hanem technikát tanítok nekik. Nem hosszokat úszunk, hanem a minőségre épül az óra. 

5. Mit jelent az hogy testséma, térbeli tájékozódás? Miért fontosak ezek egy 6-7 éves gyermeknél?

A mozgáson keresztül megismerik a saját testüket, a vízben pedig pontosan tudni fogják, hogy mit, mikor, és miért használjanak. Fontos, hogy erős legyen és érett az idegrendszerük, mert anélkül nem tudnak tájékozódni. Tudni kell melyik a jobb és melyik a bal oldala, mert ha nem tudja, akkor szinte biztos, hogy nehezebben tanul meg balról jobbra írni, vagy olvasni.

Testének, külső kinézetének megfelelő ismerete nélkül, irányok ismerete nélkül nehezen, hiányosan alakulnak ki azok a képességei, amelyek lehetővé teszik a számára az olvasás, írás, számolás probléma menetes elsajátítását. 

6. Hogyan hatnak egymásra vízi és szárazföldi sportok?

Minden mozgásnak megvan a megfelelő dinamikája, ritmusa az, hogy mit és hogyan fejleszt.

Egy szárazon mozgó, sportoló gyermek lehet, hogy, a vízben fél vagy fordítva, egy vízhez szokott gyermek nem fog olyan komfortosan mozogni egy szárazföldi játékban, de egymást kiegészítve egymásra épülve nagyon hatékony és eredményes lesz. Ezért igyekszem én a mozgásos feladatokban a két területet kombinálni. A víz más hatással van a gyerekekre, de torna, gimnasztika nélkül, melyek az erőnlétet biztosítják, nem lesz hatékony.

7. Ha egy mondatot mondhatnál a szülőknek, akkor mit mondanál az úszásról/törzsizomzat erősítésről és annak fontosságáról?

A Varázshíd Tanoda programja alapjaiban fogja tartalmazni módszeremet, melynek segítségével a gyermek képes lesz az órán figyelni, írni, olvasni, számolni!

Jelentkezés iskola előkészítő csoportunkba: https://goo.gl/forms/4qv172uMnjgg075Y2

További információ: http://www.kincsemsziget.hu/iskola_elokeszito