Milyen a mai magyar oktatási rendszer?

A mai gyerekeket már rengeteg inger, hatás éri, a nap minden szakában. Bárhová, bármikor eljuthatnak, megnézhetnek, utána olvashatnak, kérdezhetnek. Az oktatást azonban még mindig a tekintélyelvű tanár-diák közötti hierarchikus viszony jellemzi. A tanár leadja az anyagot a gyerek, ahogy tudja, megtanulja majd ezt követi a lexikális tudás számonkérése. Elmarad azonban a kreativitás kibontakoztatásának a lehetősége a készség és képességfejlesztés az „életre való”, gyakorlatias tudás felkészítése. A gyerekek ezáltal, motiválatlanok nem vállalják fel a véleményüket, gondolataikat, nem mernek kiállni a saját igazuk mellett.

Mi az amire szüksége lenne a gyermekeknek?

Fontos volna a tanár és diák közti kétoldalú kommunikáció, a használható tudás átadása, ám ehhez a diák- tanár partner kell, hogy legyen. Ez egy csoportmunka rendszerben sokkal jobban megvalósítható, ahol a tanár beszélget a gyerekkel, nem pedig megmondja a tutit, mint a poroszos- frontális tanításra épülő munkában.

És nem csak a tanulásra kell időt szánni, hanem arra is, hogy megszokják a gyerekek az óvoda után következő hirtelen változást.

Milyen az átmenet az óvodából az iskolába?

Hatalmas a szakadék a két intézmény között. Az iskolai beszoktatási- beszokási időnek valóban teret kell engedni. Hagyni, hogy a gyerek megismerje a társait, elkezdeni egy közösséget kovácsolni belőlük. Elengedni azt a tévhitet, hogy karácsonyra olvasnia kell tudni egy gyereknek, hogy baj, ha nem tud legalább 20-ig számolni már szeptemberben.

Miért gondolod, hogy szükség van iskola előkészítőre?

A mai helyzetet nézve, Magyarországon, nagy szakadék van az óvodai élet és az iskolába való lépés között. Míg a gyerekek az idejük nagy részét az óvodában játékkal, választható foglalkozásokkal, pihenéssel töltik, az iskolában már egészen más a helyzet. A 45 perces órák, a kötött foglalkozások és szorosan betartott időkorlátok és szabályok határozzák meg a mindennapokat.

Az iskola előkészítő éppen ezt a szakadékot kívánja áthidalni, segítséget nyújtani abban, hogy ezt az időszakot a gyermek ne nehézségnek élje meg. A „nulladik”-ban már olyan készség és képesség fejlesztés folyik, ami felkészíti őt az iskolai életre.

Miért nem elég az óvoda?

Elég az óvoda, ez csupán egy grátisz év, amin viszont sok múlhat. Az iskola előkészítő egy választási lehetőség azoknak a családoknak, akik szeretnék a gyereküknek azt az esélyt megadni, hogy egy gyermekibb- szabadabb- kötetlenebb, de mégis működőképes közegben kaphassák meg az ismeretanyagot, szándékosan nem tananyagot mondtam, hisz itt még erről nincs szó!

Hova tovább? Milyen általános iskolába érdemes innen továbbmenni?

Bárhová. Bármely iskolába, hisz ez az év testi – lelki- szociális és kommunikációs fejlődést, megerősödést ad a gyermeknek, amiből bármilyen intézményben, a későbbiekben csak profitálhat.

Mivel ad ez a nevelési forma többet?

Az alternatív oktatási formában részesülő gyerekek reggelente örömmel indulnak el még iskolába is, nemhogy hozzánk. Ebben a rendszerben is éppúgy megtanul mindent, csak más tempóban és a maga idejében. A gyermek a foglalkozásoknak nem passzív személye, hanem aktív részese az ismeretszerzésnek. Munkája sikerélményhez juttatja, megmarad természetes kíváncsisága, érdeklődése a világ iránt, egy második otthona, ahol jól érzi magát, ahol az izgalmas világot tanulja meg örömmel felfedezni.
A gyerekek sokat dolgoznak csoportban, ez érdekesebb az egyéni munkánál és erősíti a közösséget.
Nem órarend szerint haladnak, ahogy majd azt az iskolában tennék, hanem témakörök szerint dolgozzák fel az anyagot, és akkor pihennek, amikor szükségük van rá. A tananyag nem előzi meg a gyereket egy-másfél évvel, és nem halmozza el őt nehéz faladatok tömegével, mondván, hogy a mennyiség majd átcsap minőségbe. Lassúbb tempóban szerzik ismereteiket, van idő a megértésre, az ismeret elmélyítésére. A pedagógus differenciáltan foglalkoztatja a gyerekeket, így senki nem unatkozik.

Hogyan fér össze ez a módszer a Nemzeti kerettantervvel?

Ez a program a NAT által meghatározott bementi követelményeket és az óvoda kimeneti követelményeit hozza szinkronba! Semmit sem tanulnak meg direkt módon az iskola előtt, sem írni, sem olvasni, vagy akár számolni, csupán készség, képességfejlesztés zajlik, s közben észrevétlenül kerül a fejükbe a tudás.

Miért lesz sikeresebb az a gyermek hosszú távon, aki a mi módszereinkkel készül az iskolára?

Mert olyan viselkedésnormákat, tanulásformákat sajátít el, amivel könnyebben tud majd az életben boldogulni. A tapasztalás útján szerezett tudást sokkal könnyebb felszínre hozni, és alkalmazni, ezek a gyerekek használható tudást kapnak a kezükbe, megtanulnak gondolkodni, felmerik vállalni önmagukat, képesek lesznek csapatban dolgozni, elfogadni másokat és önmagukat. Hinni abban, hogy valamiben tehetségesek és kiemelkedőek. A világ számukra egy izgalmas hely lesz, amit érdemes felfedezni és megismerni.